Tesi-suli honlap

Újpesti Bene Ferenc Általános Iskola

Digitális Témahét

Iskolánk is csatlakozott a Digitális Témahét programsorozathoz. Az alábbiakban néhány tapasztalatot, gondolatot adunk közre a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Túl az Üveghegyen
Az 1-2. évfolyamon minden osztályban a Túl az Üveghegyen című projekttervet választottuk. A projekt időtartama 15 tanítási óra, amit magyar nyelv és irodalom, informatika és vizuális kultúra órákon valósítottunk meg, kiegészítve egy ének-zene órával is.
A projekthét során a gyerekek megismerkedtek több mesével, a mesék legfontosabb jellemzőivel. Csoportokat alkotva összegyűjtötték a jellegzetes mesekezdéseket, mesebefejezéseket, meseszámokat, mesebeli lényeket és a mese fajtáit. Ezekről rajzokat, tablókat készítettek.
Feldolgoztak egy magyar népmesét, „Az égig érő paszuly” című mesét. Szövegértelmezési és olvasásstratégiai feladatok végzése során felismerték a mese cselekményének legfontosabb elemeit, a szereplőket, a helyszíneket, meghatározták a mesében levő bonyodalmat, problémákat, és felismerték a megoldásokat. Dramatikus játékok során közelebb kerültek a mese szereplőihez, megismerve jellemüket, tulajdonságaikat. Illusztrációkat, plakátokat készítettek.
Először a különböző színű és nagyságú babszemek húzásával csoportokba került gyerekek csapatnevet választottak és egy csapattáblát készítettek. Ez alá kerültek fel a különböző megoldott szövegértési feladatlapok. Így ellenőrizhették és megfigyelhették egymás munkáit.
A legkedveltebb feladat a diafilm készítése volt. Nagyon szívesen színezték a megadott 8 diaképet. A megfelelő szövegrészeket hozzáillesztve ügyesen elkészítették a csoportok a saját diafilmjüket.
A tevékenységek megvalósításában igénybe vettük az IKT nyújtotta lehetőségeket. A gyerekek feladatokat oldottak meg számítógépen, projektoros kivetítéssel, fényképeket készítettek a hétről készült plakáthoz, amit majd utólag fognak elkészíteni.
Új feladatként megismerték az ellenőrzőlista használatát, ez nagyban segítette az önellenőrző képességük fejlesztését. A diafilm készítésénél az áttekintő táblázat segítette őket, mint új eljárási forma.
Nagyon élvezték az informatikateremben tartott órákat, ahol kipróbálták a rajzolóprogramot, és kutatásokat végeztek a mesével kapcsolatosan. Irányítással megírták a plakátok címszövegeit, megformázva azokat.
A hét során sokat fejlődtek a gyerekek következő készségei:
– együttműködő készség a csapattagokkal, másokkal
– felhasználták a kollektív tudást a feladatmegoldások során
– felismerték a társaik erősségeit
– fejlődött a szövegértésük és a beszédkészségük
– vizuális eszközökkel jól kifejezték gondolataikat
Nagyon sikeres volt a hét, a gyerekek is nagyon élvezték.

***

Elsőseimmel nagyon örültünk, hogy részt vehettünk a digitális hét programjában. Varázsszőnyegen Meseországba repültünk és diavetítés keretében megismerkedtünk a mese fogalmával, történetével. Majd laptopról projektoros kivetítéssel megnéztük Az égig érő paszuly c. népmesét. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Testnevelésórán meg is mászták a „paszulyt”, mászófal segítségével.
A teremben három csoportba (Babszem, Futóbab, Paszuly) rendeződve különböző feladatokat oldottak meg: mondat-kép összeegyeztetése, színezése, mondatok kiegészítése, igaz-hamis teszt, vázlatkör készítése. Egymásnak segítve ügyesen dolgoztak.
Az általuk készített síkbábokkal el is bábozták a mesét, amit a többi csoport értékelt. Szép meseképeket készítettek, gyurmából pedig megalkották a szereplőket. Babszemeket is ültettünk, és fejlődésüket folyamatosan figyeljük.
Gyermekeim számára a legnagyobb élmény volt, hogy lezáró programként az informatikateremben kipróbálhatták tudásukat a számítógépen. A PowerPoint program segítségével mesecímet írtak, rajzot készítettek és színeztek.
Nagyon jól, élményekben gazdagon zártuk a hetet.

***

A 2.a osztályban az Üveghegyen túl – Az égig érő paszuly mese feldolgozása zajlott.
Néhány érdekes feladat, melyet a héten végeztünk el a projekthez kapcsolódóan: népmesék jellemzőit sajátítottuk el PPT segítségével, a mesét youtube-ról letöltöttem és projektor segítségével tekintették meg. Környezetórán babot ültettünk, a növényi élet feltételeiről szereztünk gyakorlati tapasztalatokat is, a számítástechnika-órákon a Paint programmal ismertettem meg a gyerekeket, és próbáltak rajzos illusztrációt készíteni a meséhez. Matematikaórákon is a meséhez kapcsoltam az alapműveletek gyakorlását, pl.: puzzle-játékot készítettem a csoportoknak; akkor tudták kirakni a meséhez tartozó képet, ha a szorzásokat helyesen végezték el.

A témához kapcsolódó képek itt tekinthetők meg.

Mitől fut a futóbab?

A 3.a osztályba 29 tanuló jár. Nagyon szeretnek kísérletezni, vizsgálódni, csapatban dolgozni. Környezetismeret-órákon eddig is gazdag tudásra tettek szert tapasztalati úton. Ezért választottuk ezt a projektet.
A szülők minden segítséget megadtak. Megvették a különféle futóbabmagokat, a földet és a cserepeket. A gyerekek telefonjára, tabletjére, laptopjára letöltötték az ajánlott alkalmazásokat (Photopeach, CamWeather, Framelapse). Mindent rögzítettünk digitális eszközökkel.
Jó lehetőség volt ez a hét a különböző tantárgyakban megszerzett tudás kombinálására is: 5 matematika, 2 környezetismeret, 1 informatika, 5 magyar nyelv és irodalom, 1 ének-zene valamint 1 rajzórán foglakoztunk a BAB-bal. Ezen a héten ültettünk, vártunk, megfigyeltünk, fotóztunk, neteztünk, nyomtattunk, mértünk, számoltunk, filmeket néztünk, énekeltünk, olvastunk, verset mondtunk, kutattunk, rajzoltunk, beszélgettünk – és nagyon jól éreztük magunkat.

A témához kapcsolódó képek itt tekinthetők meg.

Lovagi játékok

A projekt megvalósítása előtt tájékoztattuk a tanulókat és az iskola honlapján keresztül a szülőket is a hét várható eseményeiről. Felmértük a rendelkezésre álló iskolai és tanulói eszközöket, majd kiválasztottuk a 3-4. évfolyam számára készült H34-Lovagi Projekttervet a digitális témahét ajánlott projektjei közül.
Iskolagyűléssel nyitotta meg az intézményvezető a projekthetet, ahol a tanulók a részletes tájékoztató után megkaphatták az iskola Wi-Fi kódját. Ötletbörze segítségével a gyerekkel közösen kiválasztottuk azokat a tevékenységeket, melyeken szívesen vennének részt, és megvalósíthatóak a hét folyamán 15 tanóra keretében. Magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, technika és életvitel, ének-zene, testnevelés órák tananyagához kapcsolódóan terveztük a projekttevékenységeket.
A projektfeladatok jól illeszkedtek a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz. Mátyás királlyal kapcsolatos olvasmányok feldolgozása kapcsán kutatómunkaként a tanulók ismereteket gyűjtöttek digitális eszközeikkel Mátyás király uralkodásáról, a reneszánsz kori építészetről, étkezési szokásokról és a művészetekről, a címerek jelképeiről. Ismereteiket elektronikus úton megosztották egymással, majd szóban is beszámoltak a digitális eszközzel nem rendelkező társaiknak.
Várat és címert terveztek Paint program segítségével, és csoportmunkában el is készítették a várak makettjét, a korabeli ruhába öltözött udvari népet és saját csoportjuk címerét.
A szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldásának ellenőrzése projektoros kivetítéssel történt. Megismerkedtünk Mátyás király kódexeivel, és képes krónikát írtuk a digitális témahét eseményeiről. A legügyesebb krónikákat a LapodaMese program segítségével elmentettük.
Testnevelésórán a lovagi erények közül az ügyességüket, bátorságukat és a kitartásukat is próbára tehették a tanulók.
Az eredmények követése, és a napi munka értékelése is számítógépes rögzítéssel történt. A hét végén az arra érdemes tanulók oklevelet kaptak munkájuk elismeréseként.
Összességében a digitális témahét célját elértük. A gyerekek digitális kompetenciái mellett fejlődött kreativitásuk az információk keresésében, értékelésében és megosztásában, szóbeli és írásbeli kommunikációjuk, és javult együttműködési készségük is.
A tanulók számára izgalmas és érdekes feladatokat tartalmazó projekt nagy kihívást jelentett a számomra. A projekthez ajánlott szoftverek magyarítása és stabil iskolai internethálózat kiépítése, valamint korszerű oktatástechnikai eszközök tehetnék hatékonyabbá az ilyen típusú projekteket.

***

A Digitális Témahét keretében a gyerekek megismerkedhettek a rendelkezésre álló infokommunikációs eszközök alkalmazásával a középkori lovagi kor világával. Számos Mátyás királyról szóló népmonda feldolgozásával betekintést nyertek a gyerekek a királyi élet mindennapjaiba és a reneszánsz korszak szépségeibe. Az elsajátított ismeretek alapján lehetőségük nyílt elkészíteniük saját várukat, címerüket, pajzsukat. A nap végén a modern technika segítségével krónikában számoltak be élményeikről.
A gyerekek lelkesen és örömmel vettek részt a digitális órákon.

A témához kapcsolódó képek itt tekinthetők meg.

Hős kerestetik!

2016. április 4-8. között a digitális témahét keretén belül az iskolai oktatásban a digitális eszközök használatán volt a hangsúly.
5-6. évfolyamon a „Hős kerestetik!” témakört választottuk feldolgozandó témaként, melyet magyar nyelv és irodalom, történelem-, matematika-, informatika- és erkölcstanórákon igyekeztünk minél szélesebb körben feldolgozni. A tanulók lelkesen és szívesen fogadták a lehetőséget, hogy a tanórákon használható volt az okostelefon, a tablet, a laptop az interneten való kutakodásra, feladatok megoldására. Legtöbb esetben csoportmunkában, néha egyénileg vagy párban dolgoztak a gyerekek, melynek során a János vitéz feldolgozása mellett bepillantottunk a forradalmak korába, a hősök világába, miközben képeket gyűjtve a kollázskészítést is kipróbálhatták diákjaink.

***

A digitális témahét keretén belül 5-6. évfolyamon a Hősök kérdéskörének feldolgozására került sor. Magyarórákon a diákok végig csoportokban dolgoztak. Az első alkalommal a hősök jellemző tulajdonságairól, a hőssé válás folyamatáról beszélgettünk. A csoportok közös megállapításait gondolattérkép segítségével rögzítettük. Ez után került sor arra, hogy minden csoport válasszon magának egy hétköznapi hőst. Gondolatébresztőnek az interneten böngésztek a gyerekek, s így kerestek a maguk számára kiemelkedő képességekkel, tulajdonságokkal rendelkező személyeket, megfogalmazták hőstettüket, ill. megnevezték társaikat, ellenségeiket. Ezt pontokkal értékeltük.

A János vitéz gondolatkörének felelevenítése volt a következő lépés. A csoportok között felosztottuk a mű fejezeteit. Az interneten hozzáférhető képes, szöveges összefoglalót használták fel a gyerekek a további feladatok elvégzésére. Sajnos számunkra nem volt hozzáférhető a javaslatban megnevezett program, így papíralapon dolgoztunk, egy teljes társasjátékot nem tudtunk kialakítani. Sor került azonban arra, hogy az adott részhez a gyerekek szerkesszenek igaz-hamis állításokat, ill. kiválasszanak fontos fogalmakat, cselekvéselemeket az Activity-játékhoz.

A megfogalmazott kérdéseket a csoportok körbeadták egymásnak. Egy csoport egyfelől értékelte a megkapott kérdéseket (tartalmilag, ill. külalak, helyesírás tekintetében) pontokkal, indoklással, másfelől elvégezték a feladatokat. Az összegző értékelésnek része volt még a csoport saját munkájának az elbírálása is.A gyerekek pozitívan értékelték a hetet. Nagyon sajnálták/sajnáltuk azonban azt, hogy a rendelkezésünkre álló feltételek (internetelérés, láthatóvá tétel) lassították a munkát, gyakran kellett átstrukturálni a foglalkozásokat. Sajnos a projektben megadott programok hozzáférhetősége nem volt megfelelő, nem tudtunk velük dolgozni. Így került sor záróakkordként – a gyerekek nagy örömére – a kollázskészítésre, egy egészen más program (Fotojet online kollázskészítő program).

A témához kapcsolódó képek itt tekinthetők meg.

HŐSOK(K)

A 7-8. évfolyamon a HŐSOK(K) projekthetet választottuk intézményünkben.  Fizika-, biológia-, földrajz-, matematika- és informatikaórákon dolgoztuk fel a projekttervben megfogalmazottakat, illetve kiegészítettük ezeket.

A tanulók nagy élvezettel végezték a kísérleteket, kutakodtak a neten, végeztek otthoni méréseket, megfigyeléseket. A „Hogyan tudjuk mérni a hőváltozást?” és a „Milyen hőmérsékletet mérhetünk a környezetünkben?” programot oldottuk meg 2 órában. A mért értékeket az atvalto.hu/homerseklet.html oldal segítségével különböző mértékegységekben határozták meg a gyerekek. Az interneten való keresgélés többnyire otthoni feladat volt a technikai feltételek miatt.

***

Biológia-kémia szakos tanárként a 7-8. évfolyamon tartottam a héten 8 digitális tanórát az üvegházhatás témakörében. Nagyon nagy sikert aratott a tanulók körében már csak az a tény is, hogy legálisan, engedéllyel használhatták digitális eszközeiket (megadott iskolai WIFI-kóddal): okostelefont, laptopot, tabletet.
Weboldalakat adtam meg nekik, ahol adatokat kerestek, grafikonokat értelmeztek, képeket, ábrákat elemeztek. Amellett, hogy sok információt tanultak már a témával kapcsolatban, csoportmunka keretében látszott az érdeklődés és az aktivitás, sok olyan információra tettek szert, ami egyébként nem került volna az érdeklődésük és a tudásbázisuk középpontjába. Nagyon szemléletes ábrákkal, diagramokkal, feleletválasztós feladatokkal találkoztak, és az animációs játékok is erősítették környezettudatos magatartásukat, szemléletüket.
Ez a kutatási, információszerzési lehetőség, remélem, a későbbiekben az otthoni tanulási folyamathoz is hozzájárul a tananyagban való alaposabb elmélyüléshez.

***

A projekt kapcsán két-két órát tartottam a 7-8 osztályosoknak.
Az első óra nagyrészt a gondolati térkép elkészítésével telt. A tanulók kis lapokra írták fel, hogy mi jut eszükbe a hő szó hallatán. A táblára felragasztott HŐ felirat köré ragasztották ezeket, majd csoportosítottuk őket.
A gyerekek az internet segítségével oldották meg a következő feladatokat: megkeresték a Földön, valamint a hazánkban valaha mért legnagyobb és legkisebb hőmérsékletet; megnézték, hogy milyen idő várható Újpesten a nap során.
Házi feladatként az otthoni hőmérőket vették számba. A következő órán a nagyon alacsony hőmérsékletekkel ismerkedtünk meg. Érdekes kísérleteket végeztünk folyékony nitrogénnel és szárazjéggel. A tanulók ismét használták mobilkészülékeiket.

A témához kapcsolódó képek itt tekinthetők meg.

A kommentárok nem engedélyezettek.