Együtt szavaltunk
Iskolánk ebben az évben is méltóképpen ünnepelte meg a magyar kultúra napját. Immár hagyomány, hogy diákjaink figyelmét játékos vetélkedő keretein belül hívjuk föl évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra, tárgyi és szellemi értékeinkre.
Az idei év mégis más volt, mint az előzőek. Az idén először kapcsolódtunk be nagy létszámmal (3-6. évfolyam) az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett „Együtt szaval a nemzet” mozgalomba, hogy együtt mondhassuk el számos más magyar anyanyelvű diáktársunkkal a Himnusz első versszakát és a Szózatot.
Óriási izgalommal készültünk a jeles eseményre! A diákok gyakorolták a szép, pontos szövegmondást. Kipróbálták, milyen a hangjuk együtt. A tanárok segítettek, biztatták a gyerekeket. Komoly technikai háttérre is szükség volt ahhoz, hogy az adott pillanatban – az interneten keresztül – kapcsolatban lehessünk az esemény központi helyszínével. Sikerült biztosítani a feltételeket.
Január 22. 9h45: minden osztály a Benében osztályfőnöke vezetésével elfoglalta a helyét az óriási kivetítő előtt.
Tapintható volt a feszültség, mígnem létrejött az összeköttetés. Végre megjelent a képernyőn Jordán Tamás színművész úr, s nagyon pontosan ismertette a szavalás menetét: soronként, intésre mondjuk a szöveget. Közös próbát is tartottunk. A gyerekek, bár nagyon izgatottak voltak, fegyelmezetten, figyelemmel várakoztak, aztán a harmadik gongütés a tízórai kezdetet jelezte. És akkor mondtuk: hol soronként, hol szavanként, hol gyorsan, hol lassabban, vitt minket e két csodálatos költemény egyre közelebb egymáshoz. Együtt szavaltunk, és ez, csodálatos érzés volt.
A kommentárok nem engedélyezettek.