Tesi-suli

Újpesti Bene Ferenc Általános Iskola

Zánkai tábor 2012

Zánka 2012. április 24-27.

Április 24-én korán reggel gyerekek és tanárok több, mint 250-en gyülekeztünk izgatottan a Déli-pályaudvaron, és reménykedtünk,hogy szép, vidám, izgalmas, emlékezetes hét vár ránk. Megszámlálhatatlan élményben volt részünk, alsósoknak, felsősöknek és bizton állíthatom, hogy nekünk, tanároknak egyaránt.

A héten csoportokban vettetek részt a foglalkozásokon, így nemcsak az osztályközösségek erősödhettek, hanem más osztályokba járó társaitokat is jobban megismerhettétek. A foglalkozások egy részét mi készítettük nektek, másik részét itt „készen” kaptuk. Ezeken a foglalkozásokon kicsik és nagyok is jobban megismerhettétek a Balatont, a Balaton természeti arca, és a Balaton növény és állatvilága előadásokon.

Részt vehettünk kézműves foglalkozásokon, ahol sokan maradandót alkottak agyagból, csuhéból, nemezből. Az alsósok Gomba és gyógynövényismeretből is sok új dolgot ismerhettek meg, és végigjárták a tanösvényt is. A picik igaz néha az álommanókkal harcoltak, de az estéik sem teltek unalmasan. Sokat okosodtak az első estén csillagászatból, a második esti „csillaghulláson” megtöltötték a hasukat némi cukorkával.

A harmadik estén pedig új dalokat tanultak, amivel mindjárt megörvendeztették az atlétákat is, akik este tértek vissza a diákolimpiáról, ahol 48-an teljesítettek erőn felül, tették oda szívüket, lelküket sokszor fájdalmak, apróbb sérülések ellenére is. Áron bácsival fáradtan, de nagyon elégedetten nyugtáztuk a Pesten töltött napot. A felsősöknek az itt kapott programokon kívül különböző témakörökben voltak foglalkozások, amelyek által jobban megismerhettétek Berendi Judit és Tóth Andrea nénivel a Balatont, sok érdekeset megtudhattatok az olimpiák történetéből Móni nénitől. Vad Éva néni és Németh Kati néni kézműveskedni várt benneteket, és szebbnél szebb gyöngykarkötőket szőttetek, amit sokan most is viseltek. Hartmann Gabi nénivel és Szegedi Judit nénivel játékos formában Heraklész hőstetteit hajtottátok végre. Közben zajlottak az olimpiai selejtezők. A felsősök estéi is eseménydúsan teltek.

Az első este magam sem tudom, hogy mi tanárok, vagy ti, gyerekek féltetek és szórakoztatok-e jobban a bátorságpróbán. Higgyétek el, nekem nagy élmény volt az a másfél óra , amit egy bokor alatt kuporogva töltöttem egy vödör és egy lepedő társaságában. A második estén Szunyoghy Gyöngyi néni és Móni néni ajándékozott meg bennünket a Retro-esttel, ahol sokan eddig nem ismert tánctehetségüket villantották meg. A harmadik estén az „Isteni vetélkedőn Horváth Judit néni jóvoltából próbára tehettétek mind az ügyességeteket, mind tudásotokat, de leginkább azt, hogy melyik csapat tud jól együttműködve játszani.

Aztán eljött az olimpia napja, amire sokan hetek óta készültetek, edzettetek. Milyen szavakkal jellemezhetnénk ezt a napot? Mindenkinek máshogyan: izgalmas, fárasztó, boldog, esetleg csalódott, tanulságos. Hát így nevel a sport. Sokatoknak most érmek lógnak a nyakában, és szemük örömtől csillog, hiszen győztek egy-egy versenyben.

Én ugyanolyan nagyon örülök azoknak a gyerekeknek, akik ma nem társaikat, hanem önmagukat győzték le! Azt hiszem ez a legfontosabb, amit örökre meg kell jegyeznünk, hogy küzdelemmel, akarattal lehet eredményt elérni, és lehet önmagunkat felülmúlni.

, , ,

A kommentárok nem engedélyezettek.